A Fenntartható Vendéglátás Kiválósági Központ részvétele a vajdasági magyar pedagógusoknak szervezett Apáczai Nyári Akadémia Természettudományi szekciójában

A Fenntartható Vendéglátás Kiválósági Központ kutatói fontosnak tartják a széles körű tájékoztatást és tudatosítást, az edukációt is. Egy ilyen eseménnyel kezdődött a nyár.

A természettudományos műveltség fokozása céljából immár 20 éve hagyományosan minden nyáron megtartott nyári tanári továbbképzésre került sor július 15. és 19. között Újvidéken. Ez egy akkreditált szakmai és módszertani továbbképzés a természettudományokat oktató szaktanárok, tanítók és más érintett pedagógusok részére, az Apáczai Nyári Akadémia egyik szekciója, amelynek megnyitó napjára idén a rendezvény támogatójának képviseletében Lőrinczi Zoltán, a Kárpát-medencei Magyar Oktatásért felelős helyettes államtitkár (EMMI) is ellátogatott. A nemzetközi jellegű tanári továbbképzésen – melyre dr. Erdélyi Éva (MITO) kutatásvezető is meghívást kapott – rangos hazai és külföldi szakemberek, egyetemi oktatók tartottak előadásokat, szakmai foglalkozásokat, műhelymunkát, tréninget, és mutattak be kísérleteket. A hallgatóság körében szerbiai és magyarországi résztvevők is voltak.

A Fenntartható Vendéglátás Kiválósági Központ témáinak és eredményeinek bemutatására a Mit jelenthet ma a fenntartható fejlődés, és hogyan járulhatunk hozzá? című, a rendezvény első délelőttjén elhangzott bevezető előadás keretében került sor. Dr. Erdélyi Éva bemutatta az éghajlatváltozás minket is érintő jeleit, társadalmi, gazdasági, és környezeti vonatkozásait, a Klímaváltozás mindenkinek című, társzerzőkkel írt könyvét, beszélt a biodiverzitás csökkenésének veszélyeiről, megóvására vonatkozó akciótervekről, felhívta a figyelmet az Ökológiai Túllövés Napjának, vagyis annak a napnak az egyre korábbra tolódására, ami azt jelzi, hogy kimerítettük a természet ez évi készletét. (Magyarországon idén ez a nap június 20-án, Szerbiában július 18-án, éppen a továbbképzés hetében volt.) A résztvevőkkel közösen keresték a választ arra, hogy mit is jelent, jelenthet ma a fenntartható fejlődés; mit jelent a környezettudatos életmód és működés, lehetünk-e még tudatosabbak egyéni és közösségi szinten és hogyan; hol tartunk ebben a folyamatban és miért. Az előadó felvetette, hogy a fejlődés csupán növekedést jelent-e vagy sem, kiemelte az oktatás és nevelés fontos szerepét, hogy a „mai nap a jövő kezdete lehet”, mert soha nem késő elkezdeni tenni a klímakatasztrófa elkerülésének érdekében. A tanárok által mutatott jó példa pozitív motivációt ad a gyerekeknek és családjaiknak is. Műhelyfoglalkozás keretében a résztvevők összegyűjtötték, hogy mi mindent teszünk jelenleg, és mit tehetünk még, egymástól is kaptunk új ötleteket hozzá; a műanyagmentes júliusról nem csak beszéltünk, de igyekeztünk a továbbképzés ideje alatt és azóta is figyelni rá. Megtudtuk, hogy az iskolákban most is vannak versenyek ebben a témában, pl. hogy ki a legkörnyezettudatosabb osztály, de ezt még tovább lehet fejleszteni. A pedagógusokkal szerencsére a helyzet az, hogy akár akar példát mutatni, akár nem, a diákok mindig figyelik, és haza is viszik a tanultakat.

Dr. Erdélyi Éva tisztázta a fogalmakat a témában, beszélt a vízlábnyomról, karbonlábnyomról és ökológiai lábnyomról, bemutatott jó gyakorlatokat az iparban és kereskedelemben, a kiválósági központ témáit és eredményeit is ismertette, és más hazai és nemzetközi eredményeket, valamint máshol alkalmazott példákat is összefoglalt. Interaktív előadásában megbeszélték a résztvevőkkel az egyszerű lehetőségeket, amit a háztartások szintjén, az iskolában, a gyerekek szüleinek munkahelyén alkalmazni lehet, akár költségmegtakarítás mellett is. Például érdemes nagyobb kiszerelésű termékeket vásárolni és mellőzni hozzájuk a műanyagzacskót, ezért vigyünk inkább vászonzacskót, üveget, dobozt, válasszuk azokat a boltokat, ahol erre lehetőség van. Ha lehet és amennyiben időben elfogyasztjuk, akkor korábban lejáró szavatosságú termékeket vegyünk, a hulladékot csökkentsük a minimálisra, az élelmiszerhulladékot kerüljük, tervezetten vásároljunk és ne főzzünk túl sokat, fogyasszuk el a maradékot vagy hasznosítsuk, legyünk kreatívak. Rengeteg eddigi jó gyakorlat is elhangzott: gyűjtsünk szelektíven, használjunk újrahasznosított papírt, óvjuk a természetet, ültessünk fákat, hasznosítsuk újra, amit lehet, csomagoljuk az uzsonnát dobozba, amit utána hazaviszünk, kulacsban vigyünk folyadékot magunkkal, kirándulásra sem eldobható műanyagtányért, sem –poharat ne vigyünk, használjunk lebomló csomagolást, fontoljuk meg a ruhavásárlást, divatozás miatt ne vásároljunk semmiből újat (pl. mobiltelefont sem); ami elromlik, szereljük vagy szereltessük meg, komposztáljunk, figyeljük a környezettudatos akciókat és vegyünk bennük részt, tanuljunk egymástól jó példákat, annyit szedjünk a tányérunkra, amennyit meg is eszünk, közlekedjünk tömegközlekedéssel, kerékpáron, gyalog, elektromos autóval se közlekedjünk feleslegesen, csak azt vásároljuk meg, amire feltétlenül szükségünk van, buliban is lehet kerülni a lufit, vagy műanyag szívószál nélkül fogyasztani stb. Legyünk óvatosak, mert nem minden környezettudatos, ami annak látszik: például az elektromos autó is csak akkor, ha megújulóval nyerik az elektromos energiát vagy például nincs szükség okosházra ahhoz, hogy lekapcsoljuk a villanyt. Ismerjük meg az alternatív termékeket és hívjuk fel rá a gyerekek figyelmét, hogy ilyen is van. Vigyázzunk a vízre, ne a kényelmünk legyen a legfontosabb, hallgassuk meg egymást és támogassuk a jó gyakorlatokat.

Az előadó többek között bemutatta a műanyagokat helyettesítő, megehető, komposztálható tányérokat, evőeszközöket. Elmondta, hogy ma már vannak zéró kibocsátásra törekvő, de hulladékmentes technológiát alkalmazó vállalkozások is, erre is mondott példákat, valamint beszélt arról, hogy ezt az érintett vállalkozások hogyan érték el. Egyetértettek abban, hogy gyakran a diákok, az ifjúság fejében születnek meg a legnagyobb ötletek, figyeljünk rájuk, segítsük őket, szervezhetünk innovációs versenyeket.

A továbbképzésen az előadók bemutattak számos látványos tanórát, témáját és módszertanát tekintve innovatív foglalkozást, tanulságos kísérleteket. Igyekeztek hangsúlyozni a kritikus szemlélet fontosságát a természettudományokban, beszéltek az áltudományok elleni küzdelemről. Volt szó a gyomnövényekről és gyógynövényekről, együtt készítettek testápoló krémeket. Szó volt a negyedik ipari forradalom hatásáról az oktatásra, az élményalapú tanulásról, mindvégig a résztvevőket is bevonva, aktívan-interaktívan, a gamifikáció buktatóiról és fantasztikus lehetőségeiről az oktatásban, hazai és külföldi modellekről a projektoktatásban, valamint a kutatási és előadói készség fejlesztéséről. Az ide látogatók a tapasztalatokat összefoglalva kiemelték a kritikus gondolkozás és problémamegoldó-készség fejlesztésének fontosságát, ami a tantárgyak közti kooperációs hálózaton keresztül is megvalósulhat. A helyiek bemutatták a tehetséggondozás formáit, a különböző diákversenyek tapasztalatait. A program keretében volt könyvbemutató és szakkönyvekkel, tankönyvekkel, elektronikus anyagokkal, az előadások anyagaival, óravázlatokkal is gazdagodtak a résztvevők.

A rendezvény sikerességét jelzi, hogy a résztvevők a szabadidőben is tovább folytatták az együtt gondolkodást, a kerekasztal-beszélgetéseken vissza-visszatérő téma volt a fenntarthatóság témaköre és a jövőtudatos életmód gyakorlati vonatkozásai. Nem csak ebből, hanem a képzés utáni kérdőíves felmérésből is kiderült, hogy az előadók és a továbbképzésben részvevő pedagógusok is magasra értékelték a felmutatott teljesítményt, a képzés hozadékát.

Az EMMI támogatásában tartott nagysikerű rendezvényen a BGE-n kívül Magyarországról az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, a Szegedi Tudományegyetem, valamint a Szent István Egyetem oktatói is részt vettek.

Kategória: Hírek és események | A közvetlen link.