A vendéglátóhelyek üzemeltetési költségeit vagy éppen bevételeit számos törvényes és törvénytelen eszközzel lehet módosítani. A kutatás ezen eszközök közül kíván néhányat beazonosítani, illetve szekunder és empirikus kutatás segítségével megközelítően feltárni ezek természetét és nagyságrendjét.
A kutatás két területre fókuszál:
- Az egyik a borravaló, amely évszázadokkal ezelőtt alakult ki, és amelyről úgy tűnik, „örökre” hozzákapcsolódik számos szolgáltatási területhez, többek között a vendéglátáshoz, ami számos kérdést vet fel: hálapénz-e a borravaló? Van-e reális esélye a borravaló megszűnésének? Kit illet a borravaló? Vajon a szervízdíj legális borravaló vagy a kettő között nincs semmilyen kapcsolat? Kifehéríthető-e a borravaló a szervízdíj általános bevezetésével?
- A másik kérdéskör a feketemunkához kapcsolódik, mely elsősorban azokban az ágazatokban létezik, ahol gyakran van szükség idényjellegű vagy az átlagosnál több munkavállalóra. Ilyen terület a vendéglátás is. A feketemunka egyénre, vállalkozásra és az egész gazdaságra számos káros hatással van, amelyek beazonosítása a kutatás másik fő célkitűzése.
A vizsgálni kívánt vendéglátóhelyek köre az úgynevezett budapesti kereskedelmi vendéglátóhelyek, azon belül is a következők:
- melegkonyhás vendéglátóhely (pl. étterem, vendéglő),
- cukrászda,
- egyéb vendéglátóhely (pl. bisztró, falatozó, büfé).
Az előzőekben felvázolt célkitűzések eléréséhez a releváns szakirodalom feldolgozása mellett a kutatócsoport empirikus (fókuszcsoportos beszélgetések, interjúk, kérdőív) és szekunder kutatást (médiában megjelent hírek feldolgozása, korábbi kutatások felhasználása, meglévő adatbázisok elemzése) kíván végezni.
A kutatásban részt vevők: Dr. Fenyvesi Éva PhD, Dr. Vágány Judit PhD
